A neonikotinoid hatóanyagok betiltását követően a gazdálkodóknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az őszi káposztarepce rovarkártevőire. A rovarok közvetlen kártételükön túl vírushordozóként betegséget is terjeszthetnek táplálkozásuk során. Az elmúlt években a „Tarlórépa sárgaság vírus” (TuYV) kapott nagyobb figyelmet a gazdálkodók körében, melynek vírushordozója a polifág zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae). Tápnövény köre széles, több száz gazdanövényen képes táplálkozni.
A vírus a repcetáblán már az állomány fejlődésének korai szakaszában megjelenik. A tünetek kezdetben a levélcsúcs vörösödésében jelentkeznek, majd a levélszélek lilás, tavasszal lilás bíborvörös színűvé válnak. A tünetek nagy hasonlóságot mutatnak más agrotechnikai hibából eredő stresszhatások levélelszíneződésével. A betegség pontos megállapításához laboratóriumi (ELISA) vizsgálatra van szükség. A fertőzött növények levelei sárgulnak, levéltömegének nagy részét elveszti, csökken a fotoszintézis aktivitása, az elágazások és a becők száma. A termésveszteségen kívül kedvezőtlen hatással van a termés minőségére is. A mag olajtartalma csökken, glükozinolát tartalma nő.
Hogyan védekezzünk a vírussal szemben?
A gazdálkodók joggal teszik fel a kérdést, mennyire van kitéve repce állományuk a fetőzésnek, hogyan előzhetik meg és mennyibe kerül a védekezés? A neonikotinoid hatóanyagok betiltását és a piretroid rovarölőszerek hatásának csökkenését követően a termelőknek át kell értékelni a védekezési lehetőségeket. A védekezés technológiájában együttesen kell alkalmazni az integrált növényvédelmi szemléletet, az agrotechnikát, termesztési tapasztalatot, ellenálló hibridek termesztését, kémiai és/vagy biológia szerek alkalmazását.
